A film önéletrajzi dokumentum. A rendező családjáról szól: apjáról, aki 16 évig dolgozott egy hamburgi hajógyárban, és édesanyjáról, aki otthon maradt egy kurd faluban, Törökországban. A Németországban töltött évek hosszú távon meghatározták a család sorsát: amikor a film készült Hamburgban már megszülettek az unokák.
Pape Assane hivatásos táncos Szenegálból. Kilenc éve él és dolgozik Hollandiában, és az az álma, hogy kizárólag táncból tarthassa fenn magát. Fatou nevű barátnőjével lépésről lépésre dolgozza ki karrier-tervét Táncelőadásaiban Pape Assane a közönség számára Afrikát képviseli, és ezt ügyesen saját javára is fordítja. Leteszi a holland honosítási vizsgát, táncórákat ad, megbirkózik a holland adórendszerrel, focizik, és közben Fatou állapotos lesz. Pape Assane szakmai és emberi döntésekre kényszerül.
A kazetta egy Budapesten élő mongol család újévi videóüzenetét tartalmazza, amely az ulánbátori nagymamának szól. A film tulajdonképpen "talált tárgy", a rendező sosem járt a helyszínen.