Idegenek a kertemben- Online megtekinthető filmek
Ezen az oldalon a jelenleg az Idegenek a kertemben migrációs filmgyűjtemény filmjei kerültek kilistázásra. A lista folyamatosan bővül, ezért (is) érdemes gyakran felkeresnie az Idegenek a kertemben honlapot. A frissülő filmjeinkről hírleveleinkből is értesülhet.
A filmek a regisztrációt / belépést követően a DocuArt Online rendszerén keresztül tekinthetőek meg.
Módszertani kézikönyv a filmek használatához (PDF - 2,5 mb)
A 884-es járat 2003 (50')
Évente több ezer török bevándorló holttestét szállítják vissza repülővel Európából Törökország apró falvaiba. Ezekből a jól szervezett repülőutakból az átlagos légi utas nem vesz észre semmit. A 884-es járat című film a muzulmán bevándorlók álmairól és vágyairól mesél. Nyomon követi egy muzulmán férfi holttestének utolsó útját Bécsből egy dél-törökországi temetőbe. Ezzel párhuzamosan bemutatja egy bécsi török közösség tagjait, ellátogat otthonokba, munkahelyekre, temetőkbe, mecsetbe, a török piacokra és éttermekbe.
A „Chicago tömbház”, avagy történetek a liftből 2007 (65')
Antwerpen „rossz” oldalán, a Scheldt bal partján magas bérház emelkedik ki a környezetből. Antwerpen lakosai csak „Chicago tömbházként” emlegetik, és olyan helynek tekintik, amelyet ajánlatos messze elkerülni. Szegény belgák élnek itt bevándorlók tőszomszédságában – a 25 történetet több, mint 35 nemzet képviselői népesítik be. A betonméhkas liftjében elhelyezett kamera figyeli a lakók jövés-menését.
A csendes kislány (29')
Stockholm külvárosában van egy speciális előkészítő iskola, ahol szinte csak külföldi gyerekekkel találkozhat az ember. Szerte a világból érkeznek ide bevándorolt családok gyermekei, hogy svédül tanuljanak, mielőtt átkerülnének hagyományos iskolába. A 6 éves Maryam, aki édesanyjával menekült ide Iránból, osztálytársainál később, utolsónak érkezik ebbe az idegen környezetbe, ahol nyelvismeret és barátok nélkül kell kezdetben boldogulnia. A film Maryam küzdelmeit követi nyomon; ismerkedését és nehézségeit egy különös új nyelvvel és az ismeretlennel. Maryam életében először lát havat, először hógolyózik és épít hóembert. A film azt a kérdéskört járja körül, hogy hogyan tudja egy gyerek kifejezni magát és hogyan tud szert tenni barátokra anélkül, hogy ismerné az adott országot, beszélné nyelvüket.
Wallgren Emelie,Holmqvist Ina,A kis Daniela 2003 (23')
Kolumbiaiak milliói hagyják el hazájukat az otthoni viszonyok következtében. Sokan Angliába vándorolnak, elsősorban Londonba. Ez a dokumentumfilm egyetlen kolumbiai család, egy nagymama, egy anyuka és egy kislány életét követi nyomon új otthonukban, az angol metropoliszban. Yeny 1995-ben érkezett Nagy-Britanniába édesanyjával és Daniela nevű kislányával. A kis Daniela a „légy-a-falon”-módszerrel fedezi fel a latin gyökerekhez ragaszkodó idősebb nők viszonyát szemük fényéhez, a már nem egészen kolumbiai, de még nem egészen angol kicsi Danielához.
A kis szépségszalon 2012 (32')
A kis szépségszalon egy dokumentumfilm egy Svédországban élő fiatal iráni nő munkájáról és klienseivel való kapcsolatáról, aki egy nemzedékről nemzedékre öröklődő, tradicionális szőrtelenítő módszerrel dolgozik. Szalonjában bevándorlókat és svéd nőket is fogad, szemöldöktetoválást csinál, szőrtelenítést vállal. Ezen a kis szigeten nők osztják meg gondolataikat életről, bánatról, reményekről, megmutatva végtelen erejüket és kitartásukat. Ebben a kis szalonban a néző rengeteg feszültséggel és sokféle hangulattal találkozik. Egy dokumentumfilm melynek célja, hogy lerombolja az előítéleteket, és megmutassa, hogy azok a nők, akiket mi nyugatiak elnyomottnak tartunk, valójában mennyire erősek és az életükben lévő számos nehézség ellenére hogyan küzdenek meg a sikerért, álmaik megvalósulásáért.
Sohrabian Mitra,Allah minden napján szaladnak a lovak 2011 (63')
Török-muszlim-arab-magyar vagy muszlim-arab-magyar-török Budapest, ahogyan eddig nem ismertük. Vajon megérkezik-e a boltnyitásra az iszlám vágást értő isztambuli hentes? És miért nem tud innen elszakadni a sokat látott, legidősebb budapesti török? Magyar vagy török feleségre vágyik-e a mélyen vallásos agglegény, és hogyan boldogul az identitásával a budapesti születésű arab kamaszfiú, amikor egyszerre húz a szív és tilt a vallás? A hétköznapok kis léptékű jelenetein keresztül közelítünk a budapesti muszlim miliő integrálódásának nagyobb léptékű kérdéseihez.
A mecset árnyékában 2007 (50')
Több mint egy évszázada már, hogy a De Kuip, a Feyenoord futball klub stadionja a Rotterdam déli részén levő munkásnegyed központja. Jelenleg a stadiontól pár száz méterre Európa legnagyobb mecsete épül. Az épülő mecsetet körüljáró dokumentumfilm bemutatja az azt övező mikrokozmoszt: különféle embereket, akik mind saját világukban egymás mellett élnek, elkülönülten, és mind különbözően vélekednek a mega-mecset jelentőségéről.
Apám, a vendégmunkás 1994 (52')
A film önéletrajzi dokumentum. A rendező családjáról szól: apjáról, aki 16 évig dolgozott egy hamburgi hajógyárban, és édesanyjáról, aki otthon maradt egy kurd faluban, Törökországban. A Németországban töltött évek hosszú távon meghatározták a család sorsát: amikor a film készült Hamburgban már megszülettek az unokák.
Apabácsi 2007 (80')
Sinant utoléri a múltja, mikor először látogatja meg iraki családját az Egyesült Arab Emirátusokban 2007-ben. Nagybátyja német feleségével születésekor azonnal örökbefogadta Sinant. Három év múlva Brünhilde a fiúval Németországba menekült vissza. Nevelőapja és vér szerinti rokonai Irakban maradtak. Évekig nem mutatott érdeklődést irántuk vagy a kultúrájuk iránt, ám mikor végül találkozik apjával, feloldódik arab gyökereivel szembeni ellenállása.
Aziz kertje 2009 (15')
Aziz egy idős kurd férfi, aki gyermekeivel Luelába, Észak-Svédországba költözött. Gyerekeinek megvan a maguk élete és munkája, így Aziz gyakran érzi magát egyedül. Egy napon azonban gyermekei megajándékozzák őt egy kerttel, mely új értelmet és reményt ad életének. Tavasszal, nyáron és még ősszel is ideje nagy részét a kertben tölti. Itt emberek között lehet, beszélgethet és büszkének érzi magát, de amikor beköszönt a tél, napjai megváltoznak. A film Aziz álmairól, az új országban való identitásáról, csalódásairól és elidegenüléséről szól…
Sohrabian Mitra,Banángyerekek 2009 (63')
A vietnámi közösség a harmadik legnépesebb kisebbség a Cseh Köztársaságban. Elsősorban kiskereskedők alkotják, akik a 90-es évek óta Vietnám szegényebb területeiről a jobb megélhetés reményében vándoroltak az országba. Míg a szülők rengeteget dolgoznak, alig törik a cseh nyelvet és állandó honvágyat éreznek, a gyermekeik az iskolában megtanulnak csehül, hamarabb alkalmazkodnak a cseh környezethez, szülőhazájukkal, Vietnámmal pedig gyengébb, tisztázatlan a kapcsolatuk.
Bernadett & Sanju 2009 (25')
Bollywoodi filmbe illő, meseszerű, 3 földrészt összekötő történet egy magyar lány és egy indiai fiú vakmerő házasságáról. Szerelem a világhálón. Elég 2 hónap internetes kapcsolat, hogy eldöntsük, Ő az Igazi?
Bevándorlók 2006 (56')
Négy bevándorló találkozása egyazon idegen, ismeretlen kultúrával. Négy különböző történet a beilleszkedésről, amelyben fontos szerepet kap a kapcsolatteremtés két nemzetek feletti eszköze: a zene és a foci.
Call Shop 2013 (13')
A belvárosban, a régi áruház mögött van 30 m2, ahol elfér az egész világ. Ide indul négy budapesti bevándorló fiatal, hogy "találkozzon" szeretteivel.
Ciutat Vella Sport Klub 2007 (55')
A Ciutat Vella egy barcelonai kosárlabdacsapat, amelynek tagjai különböző származású középiskolás fiatalok. Megismerjük Pabú-t, a dominikai Santo Domingóból, aki állást keres, hogy segíthesse a családját és Hilario-t, egy filippínó fiút, aki egyetemen tanul, de nem biztos benne, hogy odavaló. Végignézzük, ahogy Gerard, a spanyol sportmániás megpróbálja átverekedni magát egy vizsgán, különben a szülei eltiltják a kosárlabdától, és találkozhatunk Miguel Ángel-lel, aki ragyogóan tanult Santo Domingo-ban, és most folytatná tanulmányait Barcelonában, de hiába várja, hogy hitelesítsék a dokumentumait. A fiúk együtt töltenek egy évet az edző, Carlos csapatában, aki nem csak a kosárlabdára, hanem az életre is tanítja őket.
Csempelevél 2007 (23')
A Lisszabonban játszódó film Nober Sanders filmlevele, amelynek segítségével megpróbálja felvenni a kapcsolatot távoli családjával. A személyes hangvételű vallomás során a néző sok mindent megtudhat az emigráció és az új környezetbe való beilleszkedés lélektanáról.
Bár Nober „mást akart”, végül megtanulta a portugál csempe, az azulejo festésének művészetét, amellyel mind a mai napig a kenyerét keresi. Ahogy Nober története, úgy a csempefestészet stíluskavalkádja is a kultúrák egymással való kapcsolatáról és egymásra hatásáról szól. A portugál azulejot kezdetektől külső behatások érték, a spanyol, kínai, holland, arab, indiai, brazil és afrikai motívumok nemzeti művészetbe ágyazódásából jött létre az a sajátos forma és motívum rendszer, amelyre a mai Portugália méltán büszke.
Persze Nobertet ennél sokkal személyesebb és hétköznapibb gondok foglalkoztatják, miközben festi a csempéket, egyiket a másik után…
„…de majd jövőre bevetjük…” 2001 (44')
Szék község az erdélyi Mezőségben, Kolozsvártól északra mintegy 50 km-re helyezkedik el. A község tradicionális népzenéje és folklórja az 1960-as évektől egészen a napjainkig a magyarországi táncház-mozgalom meghatározó alapja volt. Filmünkben azonban nem a népzene, hanem más kulturális aspektusok kerülnek középpontba, három generáció egymástól nagyon is különböző szempontjai. Szék lakosságának 80%-a manapság Magyarországon vagy más európai országokban keresi boldogulását. Ennek tragikus következménye, hogy a széki családok többsége széthullott és a mai gyerekek sokaságát az utca, vagy jobb esetben a nagyszülők nevelik.
Egymásra utalva 2007 (55')
A film azokról a barátságokról szól, amelyek idős spanyolok és latin-amerikai gondozóik között köttetnek. Mindennapi, mégsem átlagos jelenetekkel világítja meg főhőseinek különös élethelyzetét, két teljesen különböző társadalmi csoporthoz tartozó emberek kölcsönös egymásra utaltságát, szoros, bensőséges kapcsolatát. Érzékenyen ábrázolja a befogadó társadalom idős tagjainak és a latin-amerikai bevándorlóknak közösen megélt, apró, mindennapi győzelmeit a túlélésért és a magány ellen vívott harcban.
Egy napra visszamennék 2013 (9')
Hét gyerek, hét bőrönd, egy maci, egy robot és egy világító kutya.
Elena & Leo 2009 (26')
Elena kivándorló volt már négyévesen, amikor 1956-ban szülei gazdasági okokból disszidáltak, és magukkal vitték őt Argentínába. Aztán bevándorlóvá vált saját hazájában, amikor 1975-ben hirtelen úgy döntött, hogy mégis inkább a kommunista Magyarországon szeretne élni, és hazatelepült. Megküzdött azért, hogy újra magyarnak lássák és annak érezhesse magát …
2008-ben azután beleszeretett a harmincöt éves kubai Leo-ba, s noha a férfi örömmel letelepedett volna vele Budapesten, a hatóságok elutasították kérésüket.
Ez a dokumentumfilm elégia a nosztalgiáról, a megtalált és újra elvesztett hazáról, a bevándorlók illúzióiról…
Elfelejtettünk hazamenni 2000 (59')
Fatih Akin filmrendező első dokumentumfilmjével saját gyökereit kutatja. A „Németországra gondolok” sorozathoz tartozó filmjével egy török család portréját rajzolja meg, a saját családjáét. Apja 1965-ben utazott Törökországból Németországba, hogy vendégmunkásként szerencsét próbáljon. Csupán két évet akart maradni, de aztán mégis magával vitte feleségét is Hamburgba, és még ma is abban a vegyi tisztító üzemben dolgozik, ahol akkoriban munkát talált. A rendező elkalauzolja a nézőt egy Hamburg-Altonából Filyosra, egy kis fekete-tengeri halászfaluba, ahonnan apja 35 éve elköltözött, hogy új életet kezdjen. Fatih Akin a családi portrét így nevezi: „bevándorlók filmje”.
Elrendezett házasság 2004 (52')
Nathalie Borgers dokumentumfilmje Bécsben élő, török családból származó lányokat mutat be. A fiataloknak egyszerre kell alkalmazkodniuk a konzervatív szülői ház elvárásaihoz és az európai nagyváros nyújtotta szabadsághoz. A diák Serpil szeretné maga kiválasztani jövendőbelijét, ugyanakkor azt is tudja, hogy ha egy osztrák férfival akarna összeházasodni, annak a szülei egyáltalán nem örülnének. Egy másik fiatal nő, Gülüsmer éppen beleegyezett egy elrendezett házasságba, csak hogy elhagyhassa a szülői házát. A film a kettős identitás problémájával foglalkozik, azokkal a belső és külső konfliktushelyzetekkel, amelyekkel egy Bécsben élő fiatal nő újra és újra szembetalálja magát.
Ének és tánc 2006 (75')
Az énekes Tatiana Miranda és a táncos Ligia Luna ahhoz a nicaraguai nemzedékhez tartozik tartozik, amelynek tagjait az 1979-es sandinista forradalom után Kelet-Európába küldtek tanulni. Hazájuk kulturális fejlődésének, felvirágoztatásának reményében nekivágtak a „nagyvilágnak” Berlinbe és Kijevbe mentek. Ám mire a 90-es évek elején visszatértek Nicaraguába, nem csak a hidegháború utáni Európa alakult át: az egy évtizedes polgárháború és kudarcba fulladt forradalom utáni Nicaragua jövője is egyre bizonytalanabbá vált.
Ének és a tánc segítségével mesélnek elveszett álmokról, az idegen országban leélt életről és a honvágyról egy sosem létezett ország után.
Én és az orrom 2009 (28')
Ziska Svédországban született és nevelkedett, mégis sokszor kérdezték tőle, honnan származik, hiszen egyáltalán nem hasonlított a svédekre. Az Én és az orrom című filmben Ziska utazásra indul, hogy kiderítse, vajon ő svéd-e, hogyan lehetne svéd orra, és hogy tulajdonképpen hogyan is néz ki egy svéd orr. Utazása Koppenhágában, a családi otthonban ér véget, ahol Ziska rádöbben, ő sohasem lesz svéd vagy dán, soha nem lesz egy közülük, így a saját módján kell svédnek vagy dánnak lennie.
Szemes Ziska,Én is magyar vagyok 2002 (54')
Magyarországon élni külföldiként, ez „bárkivel” előfordulhat. De vajon ez a „bárki” miért itt keresi a boldogulást, miért akar itt állampolgárságot? – ezt a kérdést tettük fel külföldieknek. Nem akartak nyilatkozni, nem akartak szerepelni, de egy örmény művész, harmonikás kötélnek állt. Gyakorol, dolgozik, vizsgázik, mesél – erről szól a film.
Én is olyan vagyok, mint te! 2004 (29')
Milyen érzés fiatalként egy olyan országban, amely az embernek sajátja is, meg nem is? Milyen lehet egyszerre két világban élni, és miért kerülhet az ember olykor bajba csupán emiatt?
A film főszereplői egy Blackheadz nevű iskolai csapat tagjai, olyan diákok, akik elhatározták, hogy megpróbálnak javítani a svédek és a bevándorlók viszonyán, ennek érdekében saját tapasztalataik és emlékeik alapján kidolgoznak egy színpadi előadást. A közös munka során többen olyan történeteket is elmesélnek, amit eddig még nem osztottak meg senkivel.
Ez én vagyok! 2005 (104')
D-Flame tizenhat évesen elhagyta anyját és intézetbe költözött, hogy kitanulja a ganxta-szakma fogásait. Mamadee tízéves volt, amikor a vasfüggöny leomlott - és ezzel együtt a vörös úttörősála és gyerekkori álmai is szertefoszlottak. Adé tizenöt volt, mikor apját meggyilkolták, és Nigériából Németországba költözött. Mind a hárman fekete apukák német gyermekeiként nőttek fel, apjuk nélkül. Először akkor találkoztak, amikor három német fiatal egy parkban meggyilkolt egy fekete férfit, és ez összehozta a legismertebb afro-német zenészeket egy "Brothers Keepers", azaz „Testvérek őrzői” elnevezésű projekt-együttesbe. Ez a film Flame, Mamadee, Adé és a Testvérek őrzőinek története. A zene erejéről és az egységben felemelt hang öröméről beszél D-Flame, Adé Bantu, Mamadee és Xavier Naidoo szereplésével.
Fizess és nősülj! 2008 (56')
Marko és Atanas rétesédes életet élhetne, ha nem lenne az a bosszantó malőr a papírjaikkal. Uniós útlevélre van szükségük, és szinte bármit hajlandók megtenni érte, akár feleséget is vásárolnának. Nekivágnak, hogy megtalálják álmaik asszonyát — aki lehetőleg úgy vonul majd velük az oltár elé, hogy nem tűnik el a válásig. A bécsi „bevándorlási ügyeskedők” világán át vezet minket ez a valóságos zöldkártya-odüsszeia, egyszerre fergeteges, siralmas és megható történet arról, hogy mi mindenre van szükség az „Európa Erőd” sáncainak átugrásához, és mire nem képes érte az ember fia, lánya.
Házi paradicsom 2009 (26')
A mélyen vallásos Mubarak és a markáns egyéniségű Zsuzsa kapcsolatát alaposan próbára teszik a kulturális és a személyiségbeli különbözőségek. A házasságuk történetéből kiragadott képkockákon az iszlám és a közép-kelet európai kultúra, valamint két homlokegyenest ellentétes személyiség keresi az összhangot néha több, néha kevesebb sikerrel.
Hunyd le a szemed, és nézz rám! 2008 (6')
Milyen világban élnénk, ha a nőket nem elsősorban a külsejük alapján ítélnénk meg? És ha láthatatlan lehetne a rassz és etnikai hovatartozás? Ezt az utazást tesszük meg Shabana segítségével, aki egy Skóciában élő szenvedélyes, 25 éves brit muzulmán hölgy. Mindig is meg akart szabadulni az örökös szemrevételezéstől, a férfiúi tekintetektől, és ez végül a sok vitát gerjesztő hijab viselésével sikerült is neki…
Ez a no-budget barkácsfilm társadalmi jelentőségű vitatémákkal foglalkozik: az iszlám és a nők, rasszizmus, személyes szabadság, testkép - minddel a maga ellentmondásosságában.
Itt vagyunk 2000 (76')
A második világháború után a Krnach család Közép-Szlovákiából Ukrajnába, a Kárpátaljára költözött. Miután ez a Szovjetunió része lett, a családot kitelepítik egy Balgarka nevű faluba Kazahsztán sztyeppéire. A Szovjetunió felbomlása után úgy döntöttek, hogy visszaköltöznek Európába. Dimitrij Kiossyia és családja 2000 őszén hagyja el a sztyeppét, hogy ősei földjére, Szlovákiába vándoroljon. A szlovák fővárosba érkezve nem sikerül munkát találniuk. Kelettől nyugatig bejárják az országot, és nem találnak mást, csak lepusztult falvakat, bezárt gyárakat és munkanélküliséget. Kis ideig úgy tűnik, mintha nem is Európában járnának. Az idősebb családtagok nem találják a helyüket, és folyton a Kazahsztánban hagyott életükre gondolnak. Egy napon aztán Dimitrij, a családfő elhatározza, hogy hazamegy...
Kis Kína kicsi kincse 2008 (60')
Öt reménybeli szépségkirálynő, öt átlagos bevándorló család. Éttermek, textilüzemek, import-export nagykereskedők között velük utazunk Olaszországon át. A rendkívül megterhelő műszakok között a munkagépnek tűnő anyukák könnyekig meghatódva mesélnek lányaikról. Azokról a lányokról, akik mindössze egy valamiben biztosak: nem akarják követni szüleik példáját, nem akarják újraélni szüleik kimerítő életét. Olaszországban a kínai lányok ugyanarra vágynak, mint a többi tini, ám jóval hamarabb vállukra kell venniük a felnőtté válás és a családi kötelességek terheit. Első- és másodnemzedékek állank szemben egymással, és ott vannak még az olaszok, akik kénytelenek összemérni magukat a kínai bevándorlókkal, és ettől egyszerre fáradt, elkeseredett, ijedt és sértődött embereknek találhatják magukat - valóban könnyebb félni az "idegenektől", mint szembenézni önmagunkkal.
Kívül sárga, belül fehér 2007 (50')
"Banán gyerekek - kívül sárgák, belül pedig fehérek!" 10 és 20 év közöttiek, francia és kínai származásúak, és ironikus humorral banán gyerekeknek vallják magukat. A 80-as évek növekvő kínai migrációs hullámával érkeztek a szüleik. Ezek a fiatal tinik mind francia születésűek.
Lépésről lépésre 2007 (39')
Pape Assane hivatásos táncos Szenegálból. Kilenc éve él és dolgozik Hollandiában, és az az álma, hogy kizárólag táncból tarthassa fenn magát. Fatou nevű barátnőjével lépésről lépésre dolgozza ki karrier-tervét Táncelőadásaiban Pape Assane a közönség számára Afrikát képviseli, és ezt ügyesen saját javára is fordítja. Leteszi a holland honosítási vizsgát, táncórákat ad, megbirkózik a holland adórendszerrel, focizik, és közben Fatou állapotos lesz. Pape Assane szakmai és emberi döntésekre kényszerül.
Lili 2012 (22')
A film főszereplője a kelet Magyarországon élő 20 éves egzotikus szépségű Lili, aki tipikus mai fiatal: saját online csatornája és identitása van, világképe a közösségi oldalakon keresztül is jól követhető. Egy tetováló szalonban dolgozik, mindemellett rá van kattanva az animációra és a magyar irodalomra. A második generációs, kínai származású Lili édesanyjával és két testvérével él Miskolcon. Édesapja kínai, nagyon ritkán találkoznak ezért kapcsolatuk szinte teljesen a virtuális térbe helyeződött át. Bár kommunikációjuk a nyelvi akadályok miatt olykor nehézkes, az online környezet egész más dimenziókat nyit meg számukra. Kettőjük kapcsolata fontos univerzális üzenetet hordoz: mi az, ami a fizikai síkon túl összeköt egy különböző kulturális közegbe szakadt családot és hogyan tartható fenn ez a kontinenseken átívelő törékeny kapcsolat? A karaktervezérelt dokumentumfilm Lili kulturális identitáskereséséről, önkifejezési stratégiáiról, valamint apjával való összetett kapcsolatáról szól, mindezt a modern kommunikációs csatornák különös kettősségét - egyszerre összekötő és elválasztó jellegét - leképező innovatív képi világban ábrázolva. Lili személyiségén keresztül mindemellett megtudunk valami fontosat is a mai 25 év alatti fiatalok kommunikációjáról, a szülő gyerek kapcsolatról, az identitásról és a kulturális gyökerek felszínre töréséről. Lilit fiatal felnőttként már komolyan foglalkoztatja a kérdés: meddig magyar ő és honnan, miben kínai?
Minden jó házasság könnyekkel indul 2006 (62')
Két akaratos, brit születésű bangladesi muzulmán lányt visszaküld az apjuk Bangladesbe, hogy férjhez adja őket. Simon Chambers filmje fordulatokban gazdagon mesél házasságról, válásról, szerelemről, családi kényszerről, és a nagy perpatvarokat követő összeölelkezésekről.
Shahanara, a londoni muzulmán lány, rózsaszín forrónadrágból öltözik át száriba, hogy a reptéren fogadja férjét, akivel eddig egyszer találkozott, mikor összeadták őket a családi megállapodás értelmében. Shahanara csak azért ment bele a házasságba, hogy megbékítse apját, aki kitagadta az elnyugatiasodott lányt. Közben a lány hithű húgát, Hushnarát is házasságra készítik, bár ő erre 19 évesen egyáltalán nem érzi magát felkészülve.
Neukölln Unlimited (96')
A Berlin közismert negyedében, Neukölln-ben élő 3 libanoni testvér, Hassan, Lial és Maradona sikeres táncosok és zenészek, ám családjukat az a veszély fenyegeti, hogy deportálják őket Németországból. A tinédzserek elhatározzák, hogy tehetségüket próbálják meg felhasználni, hogy megmentsék és összetartsák családjukat. A nagy nyomás azonban megterheli családi kapcsolataikat, a sikerig vezető út pedig hosszúnak és küzdelmesnek bizonyul. Lial és Hassan között konfliktus bontakozik ki, hogy ki közülük a kenyérkereső, Maradona bajba kerül és kirúgják az iskolából. Őrlődve a két idősebb testvér ambiciózus életstílusa és a barátok utcai életvitele között, a motiváció és a rezignáció útvesztőjébe keveredik. Amikor azonban Maradonát behívják egy TV műsor szereplőválogatására, felcsillan a remény. Vajon megnyerheti-e a 100.000 euró főnyereményt, ezzel garantálva a család jövőjét Németországban? Ez a film három fiatal történetét meséli el, akik élete szorosan összefonódott Berlin sokrétű kulturális szövetével; harcukat azért a jogért, hogy abban az országban maradhassanak, ahol születtek.
Ratsch Dietmar,Szia Nagyi, jól vagyunk! 1999 (16')
A kazetta egy Budapesten élő mongol család újévi videóüzenetét tartalmazza, amely az ulánbátori nagymamának szól. A film tulajdonképpen "talált tárgy", a rendező sosem járt a helyszínen.
Szorítóban 2008 (43')
A film a fiatal kubai boxoló, Yoan Pablo Hernandez portréja. Mióta 2005-ben kilépett a kubai országos csapatból a Halle-i Chemiepokal versenyen, a feltörekvő boxtehetség Németországban él. Időközben szerződtette a híres berlini Sauerland boxcsapat, így távolról támogathatja kubai családját. Yoan Pablo azonban politikai menekült, így nincs lehetősége hazatérni. Nem csak magának és családjának jövőjéért küzd tehát, hanem honvágya és külföldi elszigeteltsége ellen is.
Távolból 2006 (46')
Grisha, Timur és Sergei három orosz anyanyelvű bevándorló, akik Kazahsztánból jöttek Belgiumba, és bár több mint hat éve élnek már ott, mégis még mindig a papírjaikra várakoznak. Ez a film video-üzenetekkel kívánja áthidalni a három emigráns és Kazahsztánban maradt családjuk, barátaik között a távolságot.
Újjászületés Vesztfáliában 2007 (88')
Sri Paskaran, a fáradhatatlan szerzetes egy német tartomány közepén építette fel Európa legnagyobb tamil hindu templomát. 2002-ben szentelte fel a vesztfáliai Hamm-Uentrop falu ipari területén. A film nyomon követi a szerzetes dolgos életét, valamint az évenkénti templomi fesztivál szervezési munkálatait, ahová ezúttal 20.000 hívőt várnak. Eközben a környékbeliek is ápolják saját hagyományaikat. Irene virslit árul a helyi gyorsétteremben, Exsternbrink gazda pedig szent tehenet tart a pajtájában.
Valahol otthon lenni 2002 (105')
Filmünk szereplői magyarnak születtek a mai országhatárokon túl. 1980 és 1992 között települtek át Magyarországra egy jobb, szabadabb életet remélve. Mit tudunk ezekről a magyarokról, akik a volt Szovjetunióból, Romániából vagy az egykori Jugoszláviából érkeztek és már évek-évtizedek óta Magyarországon élnek? Hogyan kezdtek itt új életet? Milyen körülmények kényszeríthették őket az otthonuk elhagyásra? Kaptak-e segítséget a magyar államtól vagy magánemberektől? És egyáltalán – jól érzik-e itt magukat? Kötődnek-e még szülőföldjükhöz? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ a dokumentumfilm alkotói.
Vándorkömény 1985 (88')
Egy török bevándorló élete többet elmond, mint a statisztikák és a nyugat-berlini bevándorláspolitika elcsépelt szólamai. A Vándorkömény egy Melek nevű, 38 éves török nő életét mutatja be, aki a Berlinben ledolgozott 14 év után úgy dönt: visszatér szülőföldjére. Szokatlan ember, erős és elszánt nő portréja. Hatására felül kell bírálnunk a „tipikus“ török nőről alkotott képünket. Melek nem illik egyszerűsítő kategóriákba, és ugyanez érvényes a róla készült filmre is: dokumentum és fantázia, képek és asszociációk gyűjteménye Melek isztambuli álmairól és berlini tapasztalatairól.
A weboldalon közölt tartalmak azok szerzőinek nézetei, és az abban foglaltak semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának; sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azok, illetve az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.